Kertes ház, nagy udvar? Van elég hely, hogy kimozogja magát a kutya? Nos, a legtöbb gazdi úgy gondolja, ez éppen elég, sétálni már nem is kell. A kutya csak kiszalad, elvégzi a dolgát, a gazda összeszedi az ürüléket, sőt, játszani is tud, kergetheti a lepkéket, a madarakat. Nem kell pórázt felcsatolni és róni az utcákat, ráadásul faluhelyen ez hogy nézne ki, hát nem? Hát: nem!
A nagy kert, a tágas udvar tényleg nagyon klassz, hiszen nem kell órához igazítani az egészségügyi sétát, nem kell tartogatnia az ebnek, amíg a gazda haza nem ér. Sőt, a napi mozgásmennyiség is kipipálható, hiszen biztos történik valami izgalmas a kertben, ami után a kutya elszaladgálhat kedvére, és így a mentális kihívások is teljesülnek. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kutya életen át tartó szocializációjának fontos része, hogy rendszeresen találkozik új dolgokkal, új szagokkal, és követheti az évszakok változásában meg-megújuló természetet.
Persze, fontos az állat számára a szoros napirend, a kiszámítható élet, de ezt nem azt jelenti, hogy monoton egyhangúságban kell, hogy teljenek a napjai.
Ha a kutya be van zárva a kert falai közé, ugyanúgy elkezdhet unatkozni, mint a naphosszat lakásba zárt társai. Ha nincs módja felfedezni a környéket, melyik az a szomszéd kutya, akivel időnként megbeszélik a falon át a környék történéseit, az idővel elkezd unatkozni, és az unalom bizony viselkedési problémákban nyilvánul meg. Az unatkozó kutya elkezdhet ásni, de lehet, hogy nekiáll folyamatosan ugatni, vagy szétrágni mindent, amit ér.
Az a kiskutya, amelyik a kertbe zárva nő fel, és ott tölti a mindennapjait, soha nem találkozik mindenféle testalkatú, kinézetű, magasságú, hangmélységű, illatú, stb. emberrel, így nem kizárt, hogy félni fog minden olyan embertől, aki nem hasonlít a gazdáira. Amelyik nem találkozik más állatokkal a kertkapun kívül, csak azon túlról hallja a környékbeli ebek ugatását, az elszigetelődik környezetétől és a fajtársakkal való interakcióktól. Sőt, ismeretlenként tekint minden olyan eseményre, tárgyra, állatra, amellyel nem találkozik saját, beszűkült világában, ez pedig akár félelmet, gyanakvást, vagy rosszabb esetben agressziót is kiválthat belőle.
A séták során emellett egy kutya olyan viselkedésformákat is elsajátít, amelyre egy kerti kutyának soha nincs esélye. Megtanulja a pórázon való fegyelmezett sétát, azt, hogyan kell reagálnia a gazda behívására, vagy hogyan kell viselkednie idegen emberek és más állatok környezetében. Emellett megtanulja azt is, hogyan reagáljon helyesen váratlan szituációkban, így pedig elkerülhetőek akár komoly problémák is.
Tehát akármennyire is kényelmes egy kertes ház, és akármennyi mozgáslehetőséget is ad a kutyának a tágas udvar, ne spóroljon időt a napi sétákkal. Legalább napi egy alkalommal vigye el kedvencét és tegyenek egy tágas kört a szomszédos utcában. Higgye el, hálás lesz érte!