A hideg, téli hónapokban sokan hajlamosabbak vagyunk kevesebbet mozogni és többet enni. A mozgásszegényebb időszak és a bőségesebb étkezések könnyen súlygyarapodáshoz vezethetnek, ami nemcsak az embereknél, hanem a háziállatoknál is komoly problémát jelent.
Az új év elején sokan lelkes fogadalmakat tesznek, és januárban még rendszeres vendégei az edzőtermeknek, ám a lendület gyakran tavaszra elfogy.
Pedig a testmozgás nemcsak a gazda, hanem a kutya egészségének megőrzésében is kulcsszerepet játszik.
A téli lustaság bizony a kutya alakján is meglátszhat. A közös mozgás ráadásul sokkal hatékonyabb, mint amikor a gazdi egyedül edz, miközben az eb otthon várakozik, és – feltehetőleg – alszik vagy lustálkodik. Egy hosszú edzés után pedig érthető módon már kevesebb kedv marad egy kiadós sétára, a fel nem használt energia viszont a kutyánál gyakran nemkívánatos viselkedésformákban tör felszínre.
Egy unatkozó eb ugyanis könnyen talál magának elfoglaltságot, amelynek eredménye nem mindig örvendezteti meg a gazdát.
A jó hír az, hogy nem kell különválasztani a mozgást és a kutyával töltött időt. Számos olyan tevékenység létezik, amelyet együtt is lehet végezni, és amelyek egyszerre segítik a súlycsökkentést, az ideális testsúly megőrzését, valamint az ember és kutya közötti kapcsolat erősítését. Ezek a közös programok nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is jótékony hatásúak.
Fontos azonban tudni, hogy a mozgás típusa és mennyisége kutyánként eltérő lehet. Az életkor, a fajta, az időjárás és az általános egészségi állapot mind befolyásolják, milyen intenzitású és jellegű aktivitás ajánlott. Éppen ezért komolyabb sporttevékenység megkezdése előtt érdemes állatorvossal egyeztetni. Vannak azonban olyan alapelvek, amelyek szinte minden kutya–gazda párosra érvényesek.
Általánosságban elmondható, hogy a nagytestű és munkakutyák energiaigénye magasabb, míg a kisebb és toy fajták kevesebb mozgással is jól elvannak. Ideális esetben a kutyák naponta kétszer végeznek hosszabb, intenzívebb mozgást, amely egyedenként 15 és 60 perc közé eshet. Nem elegendő pusztán kiengedni őket a kertbe: szükség van valódi, aerob jellegű aktivitásra is, amely rövidebb, lendületes szakaszokból és pihenőkből áll.
Bár sok kutya megelégszik a napozással és a rövid sétákkal, egy mozgékony társ vagy a gazda jelenléte gyakran önmagában ösztönzőleg hat a játékos futkározásra.
Érdemes olyan mozgásformákat választani, amelyek mindkét fél számára élvezetesek. A közepes és nagytestű kutyák gyakran kiváló futótársak, és ha az eb több energiával rendelkezik, mint a gazda, a kerékpár melletti futás is jó megoldás lehet, természetesen a biztonsági szempontok betartásával. A kisebb kutyák inkább a rövidebb kocogásokat és tempós sétákat kedvelik. A frizbizés vagy labdázás sok kutya számára igazi örömforrás, de érdemes ügyelni arra, hogy a dobások ne legyenek túl magasak, így csökkenthető az ízületek terhelése. Az agility különösen jól illik a közepes méretű, terelő jellegű fajtákhoz, de megfelelő szinten bármely kutya kipróbálhatja. Az úszás kiváló, ízületkímélő mozgásforma, amely idősebb vagy mozgásszervi problémákkal küzdő ebeknek is ideális lehet. Emellett nem szabad megfeledkezni a mentális stimulációról sem, amely bizonyos fajtáknál legalább olyan fontos, mint a fizikai terhelés.
A közös edzések során több dologra is oda kell figyelni. A kutyát fokozatosan kell terhelni, különösen akkor, ha hosszabb vagy intenzívebb mozgásra készülnek. A túlsúly leadása nem hirtelen nagy terheléssel kezdődik. A talppárnák védelme is fontos, hiszen a puha talajról kemény felületre váltás sérüléseket okozhat, akárcsak a forró aszfalt nyáron. A meleg idő különösen veszélyes lehet, főként magas páratartalom mellett. Rövid orrú, sötét bundájú vagy hosszú szőrű kutyák esetében fokozott óvatosság szükséges. Ha az eb bágyadttá válik, erősen liheg, vagy sötétvörös lesz a nyelve, azonnal meg kell szakítani a mozgást, árnyékos helyre kell vinni, és szükség esetén állatorvosi segítséget kérni.
Hideg időben sem elhanyagolhatók a kockázatok. A fagyási sérülések, a sózott utak és a fagyállóval szennyezett pocsolyák veszélyt jelenthetnek, különösen a kisebb vagy rövid szőrű kutyák számára. A növésben lévő kölykök esetében a hosszú távú, intenzív futás kifejezetten ellenjavallt, mivel a csontozatuk még nem fejlődött ki teljesen. Végül fontos szabály, hogy az intenzív mozgás előtt és után legalább egy órát várjunk az etetéssel, különösen nagytestű vagy mély mellkasú kutyák esetében, ahol a felfúvódás és a bélcsavarodás kockázata nagyobb.
A közös mozgás tehát nemcsak a testsúly kordában tartását segíti, hanem erősíti a kapcsolatot is gazda és kutya között – és ez az egyik legnagyobb ajándék, amit egymásnak adhatnak.