Ugye ismerős a helyzet? Hívogatja a gazdi a macskát, szólongatja a nevén, de válasz, reakció az ég világon semmi. Elkezdi keresni, benéz a szék alá, a szekrénybe, a kanapé alá, az ablakba, de nyoma sincs a cicának. Egy idő után kitör a pánik, már az egész család őt hívja és keresi, aztán…. Előkerül. Egy kiadós szunyókálás után nyújtózkodva, királynői tartással átvonul a szobán, mintha mi sem történt volna.
Merthogy számára valóban semmi sem történt.
Na, de miért nem hallgat a cica a nevére, a hívásra? A válasz egyszerű: mert nincs rá szüksége.
A macskák okosak, sőt, nagyon intelligensek.
Az intelligenciát úgy definiálják, mint a tudás és készségek megszerzésének és alkalmazásának képessége. Magában foglalja a tapasztalatból való tanulást, az információ felidézésének és a problémamegoldás képességét. A macska agya körülbelül 5 centiméter méretű, az állat testtömegének körülbelül 1%-át teszi ki.
Ám az a kijelentés, miszerint a macskák okosabbak, mint a kutyák, komoly vita tárgyát képezi, nem csak a gazdák, de tudósok körében is.
Különféle kutatási anyagokban is vitáznak a macskák és a kutyák agyában lévő neuronok számáról, illetve arról, ezek hogyan és milyen mértékben befolyásolják az intelligenciát. A legtöbb tanulmány ugyanis kimutatta, hogy a macskáknak több mint 300 millió idegsejtje van, míg a kutyáknak a becslések szerint ennek nagyjából a fele, azaz 150-160 millió neuron. Csak összehasonlításképpen: az emberi agy több mint 20 milliárd neuronnal bír.
Egyes viselkedéskutatók azt gyanítják, hogy a macska intelligenciája egy 2 éves gyermekéhez hasonlítható, de tényszerű, hogy bizonyos fajtákat intelligensebbnek tartanak, mint másokat.
Azért azt ne hallgassuk el, hogy a macskák intelligenciájáról szóló hiedelmekhez jelentősen hozzájárulnak a kedvenceik csodás tetteiről mesélő gazdik is. Azok, akik olyan történeteket mesélnek a macskáról, melyek szerint megtanulta kinyitni az ajtót a kilincsénél, vagy parancsra visszaviszi a labdát a gazdához, esetleg képesek megfigyelni, hova rejti a gazdi a vágyott játékot vagy finomságot, és megpróbálják kinyitni azt a fiókot vagy szekrényajtót.
Természetesen a macskák emlékezhetnek jó és rossz tapasztalataira egyaránt, akár az otthonon belül vagy azon kívül történtek velük. Egy emléket helyhez, személyhez, szaghoz vagy környezethez köthetnek, sőt, csodálatos módjaik vannak a kommunikációra. Ámde a komplex megértéshez tudni kell olvasni a kommunikációjuk nyelvét, ez pedig nem egyszerű feladat.
Oké, de miért nem reagál, ha hívják?
Oké, a macskák intelligens állatok, de kérdés továbbra is fennáll– miért nem reagálnak, ha hívják őket? Miért nem hallgatnak a nevükre és a hívásra?
Az ok ugyanaz, mint ami miatt a macskákat olyan függetleneknek tartják. Ők ugyanis nem védelmezőként tekintenek az emberekre, nem gazdaként, mint a kutyák, és közel sem érinti őket annyira az elválás. Ezen okok miatt egyébként a macska ideális társ azok számára, akik hosszú ideig dolgoznak és sokat vannak otthonuktól távol, hiszen ezek az állatok nem függenek a gazdától, nem kell hazamenni és sétáltatni őket.
Függetlenségük egyébként feltehetőleg abból ered, hogy a macskák – a kutyákkal ellentétben – magányos ragadozók. Egy macskának nincs szüksége más macskákra a vadászathoz, és bár élhetnek csoportban és vadászhatnak is csoportban, ez nem feltétel.
Tehát amikor a cica nem reagál a hívásra, nem arról van szó, hogy nem figyel, hanem inkább arról, hogy nem kell hallania, amit mond a gazda. Egyszerűen nincs rá szüksége.
Persze meg lehet tanítani
Bár nagyon sok ember azt gondolja, hogy a macskákat semmire sem lehet megtanítani, mert öntörvényűek és függetlenek, ez nem igaz. Meg lehet tanítani a macskát, hogy figyeljen a hívásra és hallgasson a nevére., mégpedig legkönnyebben a kutyáknál is alkalmazott clicker training módszerrel.
Keressen a lakásban egy csendes helyet, ahol egyedül és zavartalanul lehet a cicával. Legyen kéznél finom jutalomfalat, lehetőleg egy tálban, amit a macska számára el nem érhető helyre tesz. És kell még egy clicker.
Az első alkalmakkor a jutalmat mindig a klikkeléskor adja a macskának. Egyelőre semmit nem kell érte tennie az állatnak. Szóval: klikk – falat, klikk – falat és így tovább. Mire a gyakorlás végére ér, a macska teljes figyelemmel fordul a gazda felé, a klikkelésre némi előrelátó viselkedéssel reagál, amint megtanulta a hangot a jutalommal társítani.
A tanulás következő fázisában már csak akkor kezdjen el klikkelni és jutalmazni, ha a macska a kért viselkedésre reagál, például, ha a neve hallatán odafordul vagy odamegy. Hagyja, hogy tegyen egy-két lépést, klikkeljen és adja a jutalmat.
Ezzel a módszerrel a legtöbb cica gyorsan megtanulja, hogy ha olyan viselkedést hajt végre, amit a gazdi helyesel vagy aminek örül, akkor az klikkel egyet és ad egy jutalomfalatot.
Márpedig a macskák szeretnek enni és szeretik a finom falatokat.