Nem csak a termete és a szőre hatalmas, de a szíve is. Néha igazi bohóc, máskor kötekedő vagy nagyképűnek tűnik, megint máskor igazi gentleman, vagy éppen kimért filozófus. Idegenekkel szemben tartózkodó, de a család iránti hűsége és bátorsága az otthon igaz védelmezőjévé teszi. A gyerekek felé különleges ragaszkodással fordul, egyes gazdák elmesélése szerint még a szülőknek sem engedi, hogy a gyerek fenekére csapjanak.
Eredet és történet
A briad feltehetőleg a középkorban alakult ki, mégpedig azért, mert szükségessé vált egy olyan nagy méretű terelőkutya, mely nem csak felügyelni képes a nyájat, de őrizni is azt. A Beauceron-nal való hihetetlen hasonlóság nem véletlen, hiszen közeli rokonságban áll a két fajta – az apró eltérés köztük csupán szőrzetük.
Olyannyira megbecsült volt e szépséges fajta, hogy I. Nagy Károly király kutyapárokat ajándékozott a barátainak, Napóleon pedig még katonai táboraiba is magával vitte kutyáit. Thomas Jefferson, az USA 3. elnöke jó néhányat importált az amerikai farmokon való használatra, Lafayette, a híres francia arisztokrata, katonatiszt, politikus, aki harcolt az amerikai függetlenségi háborúban, amerikai farmjára küldött néhányat. De a briard a hadászat számára is az évszázadok során, ugyanis a frontvonalak között szállította a felszereléseket, felkutatta a sebesült katonákat, szállította a lőszer-utánpótlást. Ennek eredménye az lett, hogy a francia hadsereg hivatalos kutyafajtájává nevezték ki.
1896-ig kétféle szőrváltozatát különböztették meg a briardnak, majd a rövid és az úgynevezett kecskeszőrű változat kettéválása Párizsban történt meg. A hosszú szőrű változat a berger de brie – briard – elnevezést kapta. Alig egy év múltán el is készült az első hivatalos fajtastandard is. Ezidőtájt leginkább fekete egyedekkel lehetett találkozni, a hivatalos törzskönyvbe bejegyzett első két kutya is ezt a színt képviselte.
Sajnos az évtizedek során a briard eredeti használati értéke jelentősen csökkent, kevéssé volt igény terelő és őrző képességeire. Az első fajtaklub ugyan 1909-ben megalakult, ámde a két világháború olyannyira megtizedelte a fajtát, hogy a második világháború végére alig 200-250 példány maradt. Szerencsére manapság is akadnak elkötelezett tenyésztők, akik nem hagyják e szépséges és különleges fajtát elveszni.
Egészség
A briard átlagéletkora 10-12 év. Más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: daganatok, cataracta (szürke hályog), veleszületett farkasvakság, csípőízületi diszplázia, a pajzsmirigy alulműködése és limfóma (fehérvérsejtekből kiinduló, nyirokszöveti daganat).
Karakter
Nem csak a termete és a szőre hatalmas, de a szíve is. Néha igazi bohóc, máskor kötekedő vagy nagyképűnek tűnik, megint máskor igazi gentleman, vagy éppen kimért filozófus. Idegenekkel szemben tartózkodó, de a család iránti hűsége és bátorsága az otthon igaz védelmezőjévé teszi. A gyerekek felé különleges ragaszkodással fordul, egyes gazdák elmesélése szerint még a szülőknek sem engedi, hogy a gyerek fenekére csapjanak. Érzékeny lelkű, így a barátságtalan és igazságtalan bánásmód félőssé, de rosszabb esetben akár agresszívvé is teheti, azonban a figyelmes és lelkes nevelés, szeretettel teli törődés higgadt és odaadó kutyát eredményez.
Küllem és ápolási szükségletek
Szőrét minimálisan hullatja, de szüksége van rendszeres szőrápolásra, mert enélkül a bunda kócos lesz, és bizony ez nem csak csúnya, de a kutya számára is kényelmetlen. Heti néhány alkalommal tehát ki kell kefélni a bundát a csomósodás megelőzése érdekében. Mivel a durva szőrzet megakadályozza a szennyeződés megtapadását a bundában, így fürdetni csak extrém esetben kell. A fülek és a pofa külön figyelmet igényelnek, azoknak mindig tisztának kell lenniük az egészség megőrzése érdekében.
Mozgás
Nagy termetű és energikus fajta, ezért a briardnak napi jó néhány sétára szüksége van, köztük néhány kiadósabb és élénkebb sétára is. Mivel szeret családja közelében lenni, így a séta, a kocogás vagy akár az udvari játék a gazdákkal, különösen a gyerekekkel közösen elégedetté teszi, de a legboldogabb akkor lesz, ha van feladata vagy célja.
Nevelés
A briard gyorsan tanul, köszönhetően intelligenciájának és hűséges, odaadó természetének. A kemény vagy durva bánásmód, de a kemény hangnem épp az ellenkező hatást éri el, és a kutya akaratosságát hozza felszínre. A többi terelő fajtához hasonlóan a briard is szereti családját közel tudni magához. Szocializációja során feltétlenül szükséges különféle emberekkel és állatokkal való összeismertetése. Ha ez megtörténik, akkor kedves és barátságos kutya lesz, olyannyira, hogy sok helyütt vakvezető kutyaként is szívesen alkalmazzák.
Etetés
A briard egyáltalán nem válogatós, jó étvágyú fajta, ennek ellenére tápláló, jó minőségű eledelre van szüksége.
- Magasság: kan 58.00-68.00 cm/szuka 56.00-65.00 cm
- Súly: kan 29.00-45.00 kg/szuka 29.00-45.00 kg
- Szőrzet: Kettős szőr, hosszú, durva, fényes, kemény, száraz fedőszőr, mely enyhe hullámos fürtökben kissé eláll a testtől, valamint finom, testhez simuló aljszőr; szakáll és bajusz.
- Szín: Fekete, a szürke árnyalatai, a homokszín árnyalatai, egyszínű, kivéve ha fehér; fehér jegyek megengedettek.
- Testméret: Nagytestű
- Taníthatóság: Jól tanítható
- Szőrtípus: Félhosszú szőrű
- Szőrápolási igény: Kozmetikát igényel
- Mozgásigény: Nagy mozgásigényű
- Lojalitás: Mindenekfelett hűséges
- Védelmezőképesség: Agresszívan védelmező
- Állat kompatibilitás: Könnyen elfogad más kedvenceket
- Gyerek kompatibilitás: Jól viseli a gyerekeket