Sikerült túlesni az első két kör kérdés-halmazán, és megszületett a döntés: jöjjön egy kutya a családba. A kérdésekre a válasz egy pipa: biztosan vállalni tudják a vele járó költségeket, kellemetlenségeket is, biztosítani tudják 10-15 évig a szükséges időt, sőt, a szükséges energiát. Oké, na de mi a jó döntés? Fajtatiszta kutya tenyésztőtől, vagy egy cuki keverék a menhelyről? Kölyök, esetleg 1-2 éves, vagy idősebb? Kicsi, nagy? Milyen fajta?
Nézzük először az első kérdést: fajtatiszta, vagy keverék. Nos, a kérdés talán nem is annyira fontos, mint amekkora vitát ki tud váltani a különböző táborok képviselői közt, pedig nem kellene túllihegni a kérdést, csak feltenni az egyszerű kérdést:
Miért szeretnénk kutyát?
Azért, mert társaságra vágyunk, vagy szeretnénk egy négylábú családtagot? Esetleg dolgozni szeretnénk vele? Az adott fajta fajta kinézete/tulajdonságai miatt? Esetleg egy bizonyos fajta különleges képességére szeretnénk építeni munkánkat, például terápiás kutyára vágyunk?
Amennyiben ezen kérdések bármelyikére igennel válaszoltunk, akkor teljesen mindegy, hogy kutyánk keverék vagy fajtatiszta, sőt, ha egy fajta bizonyos jegyeit keressük is, például közös munkához, abban az esetben sem feltétlenül szükséges törzskönyves kutyát választanunk. Teljesen jó az is, ha a fajtajegyek nagy részével, vagy a keresett képességgel rendelkezik az állat. Jó példa erre a rendőrség, ahol gyakorta nem fajtatiszta, nem törzskönyves német juhászkutyákkal érnek el hatalmas sikereket.
Persze más a helyzet akkor, ha kiállításra vagy tenyésztési céllal keresünk kutyát, ezekben az esetekben fontos, hogy a kölyök törzskönyves szülőktől származzon, és minden feltételnek megfeleljen, amely a kiállítási vagy tenyésztési karrierhez szükséges.
A különféle kutyafajták és keveredésük
Az közismert, hogy a kutyák között nem csak méretben, de karakterben és igényekben – szőrápolás, etetés, mozgás, stb. – is nagy eltérések vannak. Egy keverék kutya esetében akár több fajta jegyei is keveredhetnek, ám a legtöbb esetben megállapítható, melyek ezek, mégpedig az állat kinézete, mozgása, viselkedése alapján. Fajtatiszta és keverék eb esetében is érdemes megismerni a felismert fajták jellemzőit, így elkerülhetjük, hogy az életkörülményeinkhez, tudásunkhoz nem passzoló állatot válasszunk.
Az előzőekben már írtunk ennek fontosságáról, hiszen ha nem tudjuk kezelni vagy kielégíteni egy fajta igényeit, akkor ő sem fogja jól érezni magát. Ezek azok a helyzetek, amikor jön a rombolás, szökés, szorongás, a gazda részéről pedig bosszankodás, rossz döntések, bezárás. Sőt, a legrosszabb esetben megtörténhet az is, hogy a gazda kénytelen elhagyni a kutyát, vagy bántalmazásra vetemedik.
Fontos tehát a felkészülés és a fajták minél szélesebb körű ismerete.
Persze egy keverék kutyákról pár hónapos korukban még nehéz megállapítani, hogy milyen lesz. Felelősen még a menhelyek dolgozói sem tudják megmondani, hacsak nem ismerik a szülőket. Nem lehet tudni, mekkora lesz a mérete, milyen lesz a szőrzete, de a főbb karakter vonások sem ismertek. Ebben az esetben talán biztosabb, ha a gazda kicsit idősebb, 6 hónapos, 1 éves kutyát választ. Örökbefogadott, mentett állatok esetében kiemelten fontos megismerni az előéletüket is, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor igyekezni kell minél több időt tölteni a kutyával még a hazavitel előtt, így ismerkedve vele.
A korábbi rossz körülmények megmutatkozhatnak a kutya viselkedésében. Menhelyi kutyáknál előfordul, hogy félősek, bizalmatlanok, míg más esetekben éppen hogy nagyon ragaszkodóak, és az embereknél keresik a menedéket. Bármi is van, az esetek legnagyobb részében mindezt közös munkával, tanulással jóra lehet fordítani, pusztán kicsivel több idő és energia szükséges hozzá.
A genetika és a betegségek
A fajtatiszta kutyák, ha felelős tenyésztőtől származnak, akkor jó esetben már születésüktől fogva szűréseken esnek át, de a szülők szűrései biztos megtörténtek és jó támpontot adnak. Sajnos azonban sok szaporító hirdetésével találkozni az interneten, akik „fajtiszta”, vagy „fajtatiszta” megnevezéssel árulják a törzskönyv nélküli, nem bejegyzett és nem ellenőrzött tevékenységből származó kölyköket. Félretéve azt, hogy a nem megfelelő tartás milyen következményekkel jár a kiskutya egészségére és életére, a genetikai hátterük sem ismert, és sajnos az esetek nagy részében ezek a kis állatok 1-2 éven belül betegek lesznek, és idő előtt elpusztulnak.
Lényeges megjegyezni azt is, hogy ezek a kutyák hivatalosan nem nevezhetőek törzskönyves, fajtatiszta kutyának, még akkor sem, ha kinézetre teljesen megegyeznek a fajtával.
Egyes biológusok szerint kifejezetten jót tesz a friss vérvonal a kutyában, ha egészségről, genetikáról van szó, így általánosságban talán a keverék kutyusok ritkábban hordoznak genetikai betegségeket, általában szívósabbak, és nem betegeskednek annyit, mint fajtatiszta társaik. Kubinyi Enikő, az ELTE Szenior Családi Kutya Programjának vezetője szerint a keverék kutyák átlagéletkora magasabb, mint a fajtatisztáké.
Intelligencia és kötődés
A menhelyről örökbe fogadott kutyákra általában jellemző az új gazdihoz fűződő nagyobb mértékű ragaszkodás, odaadás is. Bár jó páran úgy tartják, hogy okosabbak fajtatiszta társaiknál, erre semmiféle tudományos bizonyíték nincsen. Ugyanakkor tény az is, hogy szocializációs hiányosságok és traumák sokuknál felfedezhetőek, ugyanakkor szembeötlő az előéletük során kialakult leleményesség és alkalmazkodóképesség, valamint az ezzel együtt járó tanulékonyság is.
Nos, bármit is választunk, legyen fajtatiszta vagy keverék a kutya, amely a család tagja lesz, az, hogy milyen kutya válik belőle, és milyen kapcsolat alakul ki az állat és gazdája között, legnagyobb nagymértékben a gazda nevelésétől függ!