A bernáthegyi barátságos, türelmes, hűséges fajta, igazi szelíd mackó. Nem csak kiemelkedően intelligens, de végtelenül toleráns is. Nem csak gazdája kedvére tesz örömmel, de közismert a gyermekek iránti szeretetéről és mérhetetlen türelméről, odaadásáról.
Eredet és történet
A bernáthegyi története évszázados múltra tekint vissza. A jelenkori Olaszország és Svájc között vezet a Nyugati-Alpok legrégebbi hágója, mely még valamikor a bronzkorban alakult ki. Ez a hágó majdnem 2500 méteres magasságban, a hó és fagy birodalmában található. A régi korokban nem csak a martalócok támadásai miatt volt veszélyes az átkelés ezen a hágón, de a lavinák és a sokszor 1,5-3 méteres, de esetenként akár tízméteresre duzzadó hótakaró is.
Élt a X. században egy báró, aki szerzetesnek állt. Ő volt savoyai Mentoni Bernát báró. Nem csak hogy kolostort alapított a hágón, de egy kórházat is létrehozott, hogy a bajba jutott utazókat segítse. Halála után a kolostor és a kórház is tovább működött, változatlanul az utazók és a bajba jutottak segítségére sietve. Elkötelezett munkája miatt halála után a szerzetest szentté avatták, a hágót pedig elnevezték róla Szent-Bernát hágónak.
Az 1600-as évek végén a szerzetesek a kolostor őrzése miatt elkezdtek nagytestű kutyákat tartani. Ezek az ebeke feltételezhetően masztiff típusú kutyák leszármazottai voltak, melyek még korábban a római seregekkel kerültek a környékre. Röpke száz évvel később némileg megváltozott ezen őrző kutyák szerepe, ugyanis feladatuk a kolostor felé tartó, a ködben eltévedő szerzetesek és vándorok mentése lett. A kifinomult szaglású kutyák sokszor több méteres hóréteg alatt keresték, kutatták az eltévedt és bajba került utazókat, és ha sikerült megtalálni, akkor a falka egyik tagja visszafutott a kolostorba segítségért. Amíg a segítség megérkezett, a falka többi tagja testével melegítette a bajba jutottat. Az évszázadok során a kolostorban 2000-nél is több sikeres mentést dokumentáltak.
Ezekben a kezdet időkben a bernáthegyi kutyák még közepes termetű, rövidebb szőrű ebek voltak. Mivel az 1830-as évek erősen megtizedelték az állományt, elsősorban betegségek, beltenyészet, időjárási viszontagságok és egyéb okok miatt, a szerzetesek keresztezésekben kezdtek, hogy szeretett fajtájuk újra erős legyen. Az olyan nagy termetű kutyákkal való keresztezések, mint a bernáthegyi, nem csak a méret növelésében játszottak szerepet, de kialakult a fajta hosszú szőrű változata is.
Az első dokumentumok a kolostoron kívüli tenyésztésről 1855-re tehetők. Svájcban egy Heinrich Schumacher nevű férfi kezdett a bernáthegyi tenyésztésébe. A Svájci Kennel Klub elsősorban az eredeti típus megőrzésére alakult 1883-ban, az első standard pedig viharos sebességgel már 1884-ben elkészült.
Egészség
A bernáthegyi átlagéletkora 8-10 év. Más fajtákhoz képest gyakrabban előforduló betegségek lehetnek: DCM (a szívüregek kitágulásával járó szívbetegség), ektrópium (szemhéj kifordulása, lógása), entrópium (szemhéj befordulása), könyökízületi diszplázia, csípőízületi diszplázia, OCD (porcleválással járó degeneratív ízületi betegség) és osteosarcoma (rosszindulatú, csontszövetből kiinduló daganat).
Karakter
A bernáthegyi barátságos, türelmes, hűséges fajta, igazi szelíd mackó. Nem csak kiemelkedően intelligens, de végtelenül toleráns is. Nem csak gazdája kedvére tesz örömmel, de közismert a gyermekek iránti szeretetéről és mérhetetlen türelméről, odaadásáról. Egyes bernáthegyik idegenekkel szemben tartózkodóak lehetnek, de legtöbbjük társaságkedvelő.
Küllem és ápolási szükségletek
Mind a rövid, mind pedig a hosszú szőrű változat évente kétszer vedlik. Ilyenkor intenzív ápolást igényel a bunda, ám az ezen kívüli időszakban elegendő heti kikefélés és átfésülés ahhoz, hogy a kutya bundája rendben legyen. Fürdetni nem szükséges, hacsak extrém módon össze nem maszatolja magát.
Mozgás
Mivel nagytestű kutya, fiatal korban csak rövid, nem megerőltető séták szükségesek. Ez fontos a fejlődésben levő csontok és ízületek védelme érdekében. Nagyjából kétéves korára a bernáthegyi kifejlődik, akkor már igényli a hosszabb sétákat és kicsivel intenzívebb mozgást is.
Nevelés
Fontos, hogy mielőtt a bernáthegyi eléri felnőttkori méretét és súlyát, az alapvető szabályokat megtanulja. Mivel hűséges és intelligens, az engedelmesség elemi része természetének, így örömmel tesz a gazda kedvére. A pozitív megerősítésen alapuló nevelésre túláradó kedvességgel reagál.
Etetés
A növekedési szakaszban kiemelten fontos, hogy nem csak tápláló, de ásványi anyagokban gazdag étrendet kapjon a kutya. Ez elengedhetetlen a csontozat és izomzat megfelelő fejlődéséhez. Mivel a többi nagy termetű kutyához hasonlóan a bernáthegyi sem túl hosszú életű, a kiváló minőségű táppal való etetés kiemelt jelentőségű, hiszen segít a jó életminőség elérésében.
- Származási hely: Svájc
- Magasság: kan 70.00-90.00 cm/szuka 65.00-80.00 cm
- Súly: kan 54.50-90.50 kg/szuka 54.50-90.50 kg
- Szőrzet: Két változata van. A rövid szőrű változatnál a szőrzet durva, sima, sűrű, testhez simuló fedőszőrből és dús aljszőrből áll. A hosszú szőrű változaté közepesen hosszú, sima vagy enyhén hullámos fedőszőrből és dús aljszőrből áll, jellegzetessége a nyak körüli gallér.
- Szín: Fehér és vörös, a vörös különféle árnyalataival.
- Testméret: Óriástestű
- Taníthatóság: Jól tanítható
- Szőrtípus: Rövid szőrű
- Szőrápolási igény: Kozmetikát igényel
- Mozgásigény: Közepes mozgásigényű
- Lojalitás: Mindenekfelett hűséges
- Védelmezőképesség: Csak bizonyos esetekben védelmező
- Állat kompatibilitás: Könnyen elfogad más kedvenceket
- Gyerek kompatibilitás: Szereti a gyerekeket