A kölyökkutyák egészen különleges megjelenéssel bírnak, amely számos ponton eltér felnőtt kori formájuktól. Apró korukban szinte minden kölyök nagy, kerek szemekkel, aránytalanul nagynak tűnő mancsokkal, hatalmas fülekkel és bolyhos szőrzettel hódít. Ezek a jellegzetességek azonban az idő múlásával fokozatosan eltűnnek.
A test növekedése viszonylag egyenletes: megnyúlik a törzs, hosszabbak lesznek a lábak, a fülek arányai is átalakulnak. A bunda viszont ennél jóval látványosabb változáson megy keresztül. Az a puha, pihés tapintás, amely a kölyökkutyákat ellenállhatatlanná teszi, idővel megszűnik, ahogy a szőrzet felépítése átalakul.
A szőrzet felépítése
Kölyökkorban az aljszőrzet a legdominánsabb. A fedőszőr ilyenkor még növekedésben van, de nem elég hosszú ahhoz, hogy elfedje az alatta található puha, bolyhos réteget. Ennek köszönhető a kölykök jellegzetesen puha tapintása. Maga az aljszőrzet nem tűnik el később sem, csupán a fedőszőr megnövekedése miatt háttérbe szorul.
A legtöbb kutyafajta szőrzete három különböző típusból áll: tapintószőrből, fedőszőrből és aljszőrzetből. A tapintószőrök merev, érzékelésre szolgáló szálak, amelyek a szemöldök környékén, az arcon, az állon és bajuszként jelennek meg. Ezek fontos szerepet töltenek be a tájékozódásban és az egyensúly megtartásában, ezért levágásuk nem ajánlott. Hiányuk esetén a kutya könnyebben megsérülhet, mivel romlik az érzékelése.
A fedőszőr hosszabb, erősebb és simább szálakból álló réteg, amely túlnő az aljszőrzeten. Megjelenése és szerkezete fajtánként eltérő lehet, de alapvető feladata minden esetben az, hogy megvédje a kutyát az időjárás viszontagságaitól. Egyes fajták bundája víztaszító, mint például a labradoroké és más vízi vadászkutyáké, míg másoké rövid, kemény, drótszerű, amely ideális a föld alatti munkához. Ilyenek például a terrierek.
Az aljszőrzet rövid, puha és sűrű szálakból áll. Egyes fajtáknál különösen dús és vastag, míg másoknál alig található meg. Az északi eredetű kutyák, mint a huskyk, malamutok vagy spiccek, kifejezetten tömött aljszőrzettel rendelkeznek, amely hosszú időn át képes melegen tartani őket hideg, havas környezetben. Más fajtáknál, például az uszkárnál, a yorkshire terriernél vagy a chihuahuánál az aljszőrzet hiányzik vagy minimális, viszont a fedőszőr fejlettebb. Ezek a fajták jellemzően melegebb éghajlaton alakultak ki.
Miért számít a szőr hossza?
Ha pusztán a mennyiséget néznénk, akár azt is gondolhatnánk, hogy a yorkshire terrier a legbolyhosabb kutyafajta. Valójában azonban ennek a fajtának nincs aljszőrzete, csupán hosszú fedőszőre, amely inkább hajra emlékeztet, mint klasszikus kutyaszőrre. Bár látványra dús lehet, nem nyújt megfelelő hőszigetelést, ezért hideg időben egy yorkie számára kifejezetten ajánlott a kutyakabát.
A szőrzet hossza és típusa szorosan összefügg azzal, milyen éghajlati viszonyok között alakult ki az adott fajta. Trópusi területeken jellemzően rövid szőrű kutyák fejlődtek ki, mivel a rövid szőr segíti a hőleadást. Genetikailag a rövidszőrűség domináns tulajdonság. A hosszú szőrű fajták ezzel szemben általában hidegebb éghajlaton alakultak ki, ahol a hosszabb szőr jobb szigetelést és védelmet biztosított.
A legfontosabb különbségek
A szőrzetek közötti legnagyobb eltérést az aljszőrzet megléte, mennyisége vagy hiánya jelenti. A kettős, más néven dupla szőrzetű kutyák fedőszőrrel és aljszőrzettel is rendelkeznek, ez a leggyakoribb szőrtípus. Vannak azonban olyan fajták, amelyeknél az aljszőrzet teljesen hiányzik.
Akkor miért pihe-puha a kölyökkutya?
Ez részben relatív, és nagymértékben a fajta adottságaitól függ. Ha olyan kölyök kerül a családba, amelyik dupla szőrzettel rendelkezik, akkor egészen addig megőrzi puha tapintását, amíg a fedőszőr meg nem nő annyira, hogy elfedje az aljszőrzetet. Ha olyan fajtát választott, amelynek nincs aljszőrzete, akkor a kölyök tapintása inkább selymes lesz, mint bolyhos. Szőrtelen fajták, például a kínai meztelenkutya esetében pedig a csupasz bőr melegségét lehet érezni simogatáskor.
Bármelyik típusról is legyen szó, a kölyökkutyát mindaddig óvni kell az időjárás viszontagságaitól, amíg végleges szőrzete nem képes megfelelő védelmet nyújtani számára. Ezt követően is fontos figyelembe venni a lakóhely éghajlatát és a fajta eredeti rendeltetését, hiszen ezek határozzák meg, milyen mértékű védelemre van szüksége a mindennapokban.