Kiskutyát szeretne és el is döntötte, honnan, kitől, milyen fajtájú ebet vesz? Biztos abban, hogy felelősségteljes döntést hozott? Amennyiben így van, akkor vélhetőleg felelősséggel szeretne felkészülni a kölyök érkezésére is, hiszen ez az első lépés a felelős gazdává válás útján. Biztos, hogy lelkesedésében már azonnal vinné is haza a puha, bájos kis babakutyát, ám nem a legjobb ötlet mindennemű előkészület nélkül belevágni egy ilyen kalandba.
Persze mindig van egyszerűbb megoldás is, hiszen gondolhatja azt, van otthon minden, ami kell – elővesz egy műanyag tálat, néhány ócska takarót, pár csorba fazekat, és kész is a szükséges felszerelések előkészítése. Azért valljuk be, ez azért minden, csak nem alapos felkészülés, és az sem a legjobb ötlet, hogy majd hazafelé, ölében a kölyökkel megáll vásárolni.
Sőt, a felkészülés nem ér véget a vásárlással, mert a lakást, a házat, a kertet elő kell készíteni egy kölyökkutya érkezésére. Meg kell határozni, hogy hol lesz a helye, el kell dönteni, hogy szabad bejárása lesz-e minden helyiségbe vagy csak korlátozott belépést engedélyez neki. Minden egyes helyiségben, ahová a kiskutya mehet, ügyelni kell az elektromos vezetékekre és a mérgező növényekre, azaz arra, hogy mindezek ne legyenek hozzáférhetők a mindent felfedezni vágyó, kalandkereső kölyök számára.
Ugyanígy arról is gondoskodni kell, hogy a féltett tárgyak – cipők, DVD-k, könyvek, stb. – ne legyenek számára elérhető közelségben.
Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kiskutyák gyorsabban nőnek, mintsem gondolná, és amit tegnap még nem értek el, azt holnap játszva leszedik, sőt, ha leszedték, meg is rágják!
Ugyanez a helyzet a kerttel is. El kell dönteni, hogy rohangálhat-e mindenhol vagy lekerít neki egy területet? Ez utóbbi esetben ügyeljen arra, hogy a kiválasztott terület a felnőttkori méretnek megfelelő legyen, ahol a kutya eleget tud mozogni. Fontos, hogy ezen a területen legyen számára egy kényelmes, védett ház is, ahová be tud húzódni. Nem kell a növekedéssel mindig újabb és nagyobb kutyaházat venni. Vegye meg nyugodtan a felnőttkori méretének megfelelő házat, és bélelje ki takarókkal, amíg kicsi. A lényeg, hogy jó minőségű, szigetelt kutyaházat válasszon.
Vizsgálja át a kerítést, hogy nem tud-e átbújni alatta a kölyök. Ellenőrizze, van-e olyan növény, ami mérgező lehet a számára. Bizonyosodjon meg arról, hogy nincsenek a föld alatt könnyen kiásható vezetékek, kábelek.
Lakásban tartott, nem túl nagy testű kutyák számára ideális megoldás lehet – akár ideiglenesen, akár véglegesen – a mobil kennel. Kisebb kutyák esetében ez lehet akár a kutya „lakása” a lakáson belül, az a hely, ahol alszik, pihen és ahol idejét tölti, míg a gazdi nincs otthon. Egy kellemes méretű mobilkennel felállításával nem csak az eb, de a lakás is garantáltan biztonságban lesznek.
Azt mindenképpen vegye figyelembe, hogy míg egy mobil kennel kényelmes mozgási lehetőséget és elegendő teret biztosít egy felnőtt csivavának vagy yorkienak, addig egy spánielnek vagy uszkárnak, westinek csak kölyökkorban elegendő.
Egy mobil kennelt – akárcsak egy lakást – illik berendezni. A kiskutya itt is le szeretne feküdni, kell tehát egy ágy. A kölykök, akárcsak a kisbabák, sokat alszanak, és kiemelten fontos, hogy ezt kellemes és kényelmes körülmények között ejthessék meg. A legpraktikusabbak a műanyag vagy textil kutyafekvők, hiszen ezek könnyen moshatók és fertőtleníthetők. A műanyag fekvőbe természetesen szükséges egy párna vagy puha takaró is.
A gyékény kosár bár nagyon dekoratív, kölyökkutya mellé egyáltalán nem ajánlott.
A fogzó vagy később fogait váltó kiskutya előszeretettel rág mindent, amit csak lehet, így tehát a gyékényt sem fogja kímélni, hiszen az jó kemény, jó edzeni rajta a fogacskákat. Azonban a lerágott darabokat lenyelve a kölyök, de a felnőtt kutya is könnyen bélelzáródást kap, vagy akár át is szúrhatja a belét egy élesebb törmelék.
Kutyaágyból nem érdemes kicsit választani, mondván, kicsi még a kölyök, majd kap nagyobbat. Nyugodt szívvel válassza a felnőttkori méretnek megfelelőt, és bélelje ki neki. Higgye el, hamar megtalálja a kedvenc sarkot, ahová boldogan bevackol.
A kis kutyalakásba kell két tálka is: egy a mindig friss víznek, egy pedig az eledelnek. Tálakból sem érdemes nagyon kicsit venni csak a kölyök apró mérete miatt, de érdemes az adagok pontos porciózása miatt a növekedéssel néha cserélni. A tál lehet műanyag, fém vagy akár kerámia is, a lényeg, hogy ne csúszkáljon és ne tudja könnyen kiborítani. Persze a kölykök csodákra képesek és nagyon találékonyak, de a csúszásgátlóval ellátott vagy tartóba helyezhető tálak igen praktikusak és igen nehezen borogathatóak.
Evés után ürítés jön. Hol fogja ezt elvégezni a kölyök? Amennyiben van kert, ahová idegen kutyák nem tudnak bejárni, akkor nincs nagy baj, ki lehet vinni. Azonban a lakásban tartott kutyák számára megoldást kell találni, amíg az oltási program véget nem ér, és el nem kezdődhetnek a séták.
Sokan újságpapírt vagy ócska rongyokat arra a célra, hogy a kiskutya elvégezhesse a dolgát. Ennél sokkal praktikusabb megoldás a készen kapható kutyapelenka, melynek egyik oldala vízhatlan anyag, másik oldala pedig erős nedvszívó képességgel rendelkezik. A kutyapelenkát a földre terítve a kölyök szobatisztaságra nevelése sokkal higiénikusabb és könnyebb a gazdi számára. Sokan inkább alomtálat vesznek és későbbi kényelmük érdekében erre szoktatják a kiskutyát, hiszen így akár a felnőtt kutya is el tudja végezni a dolgát, amikor a gazdi távol van. Ez sem rossz megoldás, de érdemes figyelni arra, hogy a kölykök hajlamosak az alomanyagot kikaparni, így mindenképp legyen elég magas pereme a tálnak és igyekezzen jó minőségű almot vásárolni.
És mit eszik majd a kiskutya?
Mindig kérdezze meg a tenyésztőtől vagy a kiskutya gazdájától, mit evett a kölyök. Ez a legfontosabb, begyűjtendő információk egyike. Az első hetekben ugyanis nem célszerű hirtelen más eledelre váltani, mert komoly bélhurutot okozhat a kölyöknél. A tenyésztő által ajánlott eledelből szerezzen be egy-két hétre való adagot, és később az állatorvosával meg tudja beszélni, mi lenne ideális a kicsi számára az elkövetkező hónapok során.
El ne feledkezzen a játékokról! A kölykök fejlődésének fontos része a játék – egyedül és a gazdával közösen is.
Napközben, amikor a gazdi nincs otthon, a kiskutyának legyen lehetősége kedves gumiállatkákkal játszadozni, műcsontokat rágcsálni, emellett legyen néhány labda, sípolós játék. Ezek azért is jók, mert este, mikor már otthon a család, és a gazdi eldobja, jó móka visszafutni vele hozzá, vagy akár csak „nagykutya” módra legyűrni a gumiállatkát.
Akármilyen szőre is van a kutyának – rövid, hosszú, sima, drótos, stb. – szükség lesz szőrápoló felszerelésekre. Ne higgye, hogy csak a nagy és hosszú bundájú jószágokat kell gondozni, bizony egy vizsla vagy tacskó szőrzetére is figyelmet kell fordítani.
Igaz, nekik bőven elég egy gumikefét beszerezni, de több és hosszabb bundával megáldott négylábú társaik mellé elkél a kefe, a fésű és egyéb kozmetikumok is. Ezekről leginkább a tenyésztő tud felvilágosítást adni, ő a leggyakorlottabb abban, kutyáinál mi vált be és mi nem. Érdemes mielőbb beszerezni ezeket a termékeket is, mert az első napok ismerkedése után az ezirányú nevelést és szoktatást is el kell kezdeni, azaz hozzá kell szoktatni a kölyköt a kozmetikázáshoz, karomvágáshoz, fürdetéshez.
A nyakörv és a póráz még ráér, egészen addig, amíg a kölyök meg nem kapja a szükséges oltásokat és el nem kezdhet ismerkedni a nagyvilággal. Gondoljon azonban arra, hogy célszerűen nem az első séta napján kell először ráadni ezeket a felszereléseket a kutyára, hanem érdemes már idejekorán elkezdeni a szoktatást. Amikor eljön ez a nap, dönteni kell a nyakörv és a póráz minőségéről és milyenségéről.
A kutyák gyorsan nőnek, de nyakörv és póráz esetében nem érdemes a felnőttkori méretet megvenni a spórolás miatt. A túl laza, lötyögős nyakörvből egy pillanat alatt kihúzza a fejét a kicsi és játékos kutya, aztán köd előtte, köd utána. A már kinőtt nyakörv igencsak kényelmetlen viselet, minden pórázfeszülésnél fuldoklik a kutya, így pedig röpke idő alatt megutálja a sétát. Érdemes tehát az állat növekedésével folyamatosan figyelni és ellenőrizni a nyakörvet, szükség esetén pedig mielőbb lecserélni. Ezen alkalmakkor azt is tudja ellenőrizni, jól zár-e a nyakörv, nincs-e megkopva, elvékonyodva, megszakadva az anyag, ami miatt szintén nem biztonságos a használata.
A döntés, hogy bőr, műanyag vagy textil nyakörv kerül-e kedvence nyakára, függ attól is, milyen szőre van. Hosszú szőrű kutyákra nem a legpraktikusabb a műanyag.
Sokan hámot vesznek a kistestű ebeknek, hogy ne szorítsa pici nyakukat a nyakörv. A hám használata azonban elsősorban a rövidszőrű fajtáknak ajánlott, hiszen a hosszú szőrt a hám koptatja, és az sem mellékes, hogy a hámot nem a nyakörv helyett, hanem a nyakörv mellett használjuk.
Az, hogy milyen pórázt választ, azaz milyen hosszú, bőr vagy textil anyagú, esetleg automata, teljes mértékben a gazda és a kutya habitusától, sétálási szokásaitól függ. A legtöbb szakember nem ajánlja az automata pórázt, mely sok veszélyt rejt magában.
Ne feledkezzen meg arról, hogy a kiskutyát valamiben haza is kell vinni, amikor elhozza a tenyésztőtől. Kisebb és közepes testű kutyáknál jó szolgálatot tehet egy hordozó táska vagy műanyag box, hiszen kölyöknek igencsak aprócskák még. A későbbiekben ez utazáskor vagy állatorvosi látogatáskor is igen praktikus, ezért célszerű a felnőttkori méretének megfelelő méretűt választani és kibélelni takarókkal. Nagyobb testű ebek esetében elegendő egy pokróc a kocsiba a hazaútra, felesleges dobozra költeni, úgyis pillanatok alatt kinövi. Ha nem kocsival viszik haza, próbáljon valakitől megfelelő méretű szállítódobozt kölcsönkérni.
Egy kutya élete nem attól lesz boldog, ha gazdája mindenféle méregdrága és sokszor felesleges felszereléssel ellátja.
A jó minőség mindig többe kerül, de érdemes áldozni rá, azonban túlzások nélkül. Ha teheti és megengedheti magának, válassza a jobb minőséget, mintsem felesleges holmikkal pakolja tele a kutyabirodalmat. A legtöbb kutyafelszerelési szakbolt örömmel segít abban, hogy anyagi lehetőségeinek megfelelően, kutyája igényeit maximálisan figyelembe véve tudja összeállítani az induló csomagot.