Nem minden macska kedveli a simogatást, legtöbbjük csak akkor vevő erre, ha ő jónak látja. De még az a cica, amelyik egyébként örül, ha a gazdi simogatja, az is azonnal fellázad, ha a simogatás a pocakja ellen irányul. Sőt, ilyenkor a harapás, karmolás is bevett eszközük a kellemetlen esemény megakadályozására. De vajon miért?
Az ok egyszerű: a macskák hasa igencsak érzékeny terület. Persze van még pár hasonló a cicák testén, de has és környéke igencsak kényes, „el a kezekkel” terület. Az sem mellékes, hogy míg például a mellkas esetében a bordák védik a létfontosságú szerveket, addig a hasfal esetében csak az izmok nyújtanak valamennyi védelmet. És ezt a cica is tudja, ahogy azt is, hogy ha a hasa megsérül, annak akár végzetes következményei is lehetnek.
Hogy mi a konklúzió?
Nos, annyi, hogy ha a cica önként kínálja fel simogatásra a pocakját, akkor nyugodtan lehet cirógatni, hiszen az állat lámpája zöldre váltva adott szabad utat. Azért ha ez megtörténik, érdemes helyén kezelni és kellőképpen értékelni a dolgot, ugyanis a has felkínálása a gazda számára nem más, mint a bizalom legmagasabb szintje.
Egyszóval simogassa, cirógassa bátran, de azért figyelje az állatot. A macska ugyanis azonnal jelezni fogja, mikor van elege – ebben a cicák kifejezetten jók, és nagyon is látható módon tudják érzéseiket, véleményüket kifejezni.
Simogassa máshol
Nem kell ragaszkodni a pocak simogatásához. Annyi más pont van a cicák puha, selymes testén, amin a gazdi kiélheti cirógatási vágyát! Ráadásul egy macska számára sokkal kellemesebb érzés, ha az álla alatt, a pofája mellett simogatják, vakargatják. Nem ok nélkül. Itt ugyanis olyan mirigyek vannak, melyek a gazdához dörgölve őt kvázi megjelölik.
Ne keverd össze a macskák és a kutyák testbeszédét
Amikor a kutya a hátára fekszik és intenzíven csóvál, akkor vagy megadta magát, de sokkal inkább várja a pocak simogatását. Ám a macska nem! Sőt, a hátán fekvő, mozgó farkú cica, amelynek még a pupillája is tág, és a teste is merev, esélyesen támadó, ellenséges pozíciót vett fel.
Tanulja meg az állatok testbeszédének olvasását, és akkor nem hibázhat!