A nagy nyári melegben a legtöbb gazda úgy gondolja, jó ötlet elvinni a kutyát úszni, akár egy tóra, akár folyóhoz, a közeli patakba, vagy bárhová, ahol lehűtheti magát. Nos, az ötlet alapvetően jó lehet, de mindenképp érdemes kétszer is átgondolni, ugyanis bár lehet, hogy úgy gondolja, a legtöbb kutya szereti a vizet és a pancsolást, sok esetben ez nem így van. Sőt, egyáltalán nem minden kutya számára szórakoztató a víz, az úszás, a fürdőzés!
De még ha szereti is az eb a vizet, akkor is csak megfelelő óvintézkedésekkel és odafigyeléssel szabad hagyni, hogy ússzon, lubickoljon.
Nem igaz, hogy minden kutya tud úszni
Az igaz, hogy a legtöbb kutya meg tud tanulni úszni, de jó pár olyan fajta van, amelyik a testfelépítése miatt soha nem képes arra, hogy igazán elsajátítsa az úszás tudományát. Elég csak a tacskóra vagy a francia bulldogra gondolni. Ezek a fajták rövid lábakkal bírnak, márpedig egy rövid kis láb nem képesek olyan erővel taposni, hogy fenntartsa az állat tömegét a vízen. Hasonló a helyzet a nagyon sűrű izomzatú, tömör kutyák esetében. Ilyenek az angol vagy a már említett francia bulldog, illetve a mopsz, a basset hound. A bulldog féléknek és a mopsznak emellett igen rövid az arcorri része is, az orrlyuk beszűkült, a lágyszájpadlás túl hosszú. Ezek mind nehezítik az állat légzését, márpedig úszás közben a jó légzésfunkció elengedhetetlenül fontos.
Nézzük tovább. Jó pár olyan fajta van, amelyeknek rövid, picike farkuk van, ilyen a mopsz vagy a francia bulldog. Ezeknél a kutyáknál hiányzik az a hatékony „kormány”, amely segítené a test irányítását úszás közben – azaz a farok.
Ha megfigyeli ezeknek a kutyáknak a mozgását a vízben, láthatja, hogy amikor az eb elkezd úszni, vadul teper a mellső lábaival, majd egyszer csak – a legnagyobb igyekezet ellenére – elkezd függőleges irányban lefele süllyedni.
Látható tehát, hogy ezekkel a fajtákkal nagyon óvatosnak kell lenni, amikor úszni akar velük menni a gazdi. Persze ha az állat szereti a vizet, imád pancsolni, akkor nem kell megvonni tőle ennek a lehetőségét, pusztán csak át kell szervezni a dolgokat. Hogy hogyan? Elég egy klassz úszómellény, és természetesen az állandó felügyelet – máris megvan a kutya – és ezáltal a gazda – öröme.
Mindenképpen kiemelt figyelmet érdemel minden beteg vagy idős, esetleg elhízott kutya úsztatása. A sérülés, műtét, vagy egyéb ok miatt csökkent mozgásképességű kutyák esetében feltételezhető, hogy úszásuk sem olyan stabil, mint fiatalabb vagy egészséges társaiknak, még akkor sem, ha korábban profin úszó kutyák voltak.
A mentőmellény valóban életet ment
A mentőmellény mindig biztonságot ad, ezért megnyugtató a viselése, ám az is igaz, hogy vannak bizonyos időszakok és helyek, amikor és ahol feltétlenül szükséges és nélkülözhetetlen ez az eszköz. Ilyenek például a nyílt és gyors folyású vizek, például tavak, folyók, óceánok és tengerek, ahol soha nem szabad mellény nélkül úsztatni a kutyák. Emellett idős vagy kölyök kutyák és mozgásukban korlátozott, beteg állatok számára is íratlan szabály a mentőmellény viselése.
A fent is említett rövid lábú és/vagy hosszú testű, valamint nyomott orrú és túlsúlyos kutyák számára is erősen ajánlott a mellény viselése – pontosan a fent említett okok miatt.
Milyen mellény?
Természetesen a kutyák számára készült mentőmellényből is hatalmas a választék. Nehéz megtalálni, melyik a leginkább megfelelő egy adott kutya számára. Amit leginkább érdemes figyelembe venni, az a felhajtóerő és a láthatóság. A fényvisszaverő csíkok és az élénk színek azért fontosak, hogy az állat jól látható legyen a vízben. Emellett legyenek a mellényen fogantyúk, hogy veszélyes helyzetben a gazda azonnal reagálni tudjon és azokat megfogva a kutyát a veszélyből ki tudja emelni.Nem mellékes körülmény, hogy a mellény jól illeszkedjen, azaz a kutya testméretének és testalkatának megfelelő legyen, ezért érdemes a kiválasztás előtt akár fel is próbálni az állatra.
Csak felügyelettel!
Soha nem szabad engedni, hogy az eb felügyelet nélkül ússzon, különösen olyan vizekben, ahol erős áramlatok vannak, például folyókban, tengerekben, óceánokban.
Azt minden gazda tudja, hogy kutyája nem képes a tárgyakat úgy megragadni, ahogyan mi, hiszen nincs keze. Mancsa helyett a tárgyak megfogására a kutya a száját használja, így a kapaszkodáshoz is ez a lehetőség adott a számára. Azonban emiatt veszélyhelyzetben nagyobb az esélye annak, hogy nem tudják biztonságba húzni magukat, hogy kimeneküljenek egy áramlatból, ha a szükség úgy hozza.
Persze legtöbbünk nem tudja, hogy vajon mennyire vannak erős áramlatok ott, ahol úszni akarunk a kutyánkkal. Éppen ezért érdemes mindig ráadni a mentőmellényt a kutyára, valamint a biztonság kedvéért akár pórázon is tartani a vízben. Az úszáshoz minél hosszabb pórázt ajánlott használni, így veszélyhelyzetben könnyen be tudja húzni az állatot.
Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy szabad vízben az áramlatok sokszor jóval erősebbek, mint amilyennek a felszínen tűnnek. Különösen igaz ez a tengerekre, óceánokra, de a nagy folyókra is.
Amit nem ismerünk….
Bármilyen ismeretlen hely veszélyeket rejthet magában – igaz ez a vizekre és vízpartokra is. Éppen ezért célszerű előbb felderíteni ezeket a helyeket és csak utána nekiindulni a kutyával.
Vizsgálja át a folyópartokat, hiszen ott gyakran élnek kígyók. Igaz, Magyarországon szerencsére nem hemzsegnek a mérges kígyók, de sok kutyának maga a hüllő látványa is ijesztő lehet. Emellett a vízpartok mentén sok más állat is élhet, rájuk is figyelni kell, akárcsak az éles sziklákra, a vizek változó és gyakran váltakozó mélységére, kagylókra, medúzákra, stb.
Mielőtt a kutyát a vízbe engedné, ellenőrizze annak mélységét, és azt, hogy milyen állatok élnek a vízben. A kék vagy zöld alga nem éppen kellemes a kutyák számára, ugyanis nem csak gyomor- és bélrendszeri zavarokat okozhat, de akár szem-, fül-, torok- és bőrirritációt is. Ahogy mi, emberek, úgy a kutyák is nyelhetnek némi vizet a pancsolás közben, márpedig nyáron az algák igencsak gyorsan szaporodnak a vizekben.
Az időjárás
Alapszabály, hogy ami számunkra nem kellemes, annak nem tesszük ki a kutyát. Igaz ez a nagyon meleg, de akár a nagyon hideg időjárásra is. Már csak azért sem, mert a kutya nem tud szólni nekünk, hogy melege van, vagy éppen fázik. Igaz ez a vízre is.
Tehát ha a víz túlságosan hideg ahhoz, hogy mi ússzunk benne, akkor a kutyát sem szabad beleengedni. Ez alól kivétel természetesen a vízhez szokott, elkötelezett és elhivatott vadászkutya.
A hideg víz már csak azért sem játék, mert a hipotermia kockázatának teszi ki az állatot. Ez azt jelenti, hogy a hideg vízben az állat testhőmérséklete a normális érték alá esik, és ilyenkor a véráramlás a bőr felszínéről és a végtagokról a létfontosságú szervekbe, így a szívbe, a tüdőbe és az agyba áramlik. Mivel azonban az úszáshoz a keményen dolgozó izmoknak bőséges véráramlásra van szükségük, ezért a hidegebb víz nem teszi lehetővé az oxigén hatékony szállítását. A kutya izmai elfáradnak, ereje egyre fogy, és megnő a fulladás veszélye.
A kifáradás
Sok kutya annyira élvezi a pancsolást, hogy észre sem veszi, mennyire elfáradt. Messzire úszik, eltávolodik a parttól, és már nincs ereje visszaúszni. Ha az ebet izgatja az élmény, imád úszni, akkor bizony hajlamos lehet arra, hogy fizikai képességei határáig hajtsa magát.
A gazda felelőssége, hogy soha ne vegye le a szemét úszó kutyájáról, pancsoljon az akár a kerti medencében, akár az óceánban, vagy csak a kert végi kis patakban. Az sem baj, ha folyamatosan igyekszik növelni kedvence állóképességét a vízben, és megtanulja felismerni a kifáradás legapróbb jeleit is.